nyitólap
ökológiai lábnyom
jogszabályok
technológiák
eLeMeM
referencia
linkek
személyes
elérhetőség

Liquid Manure Managing

A jogszabályok betartásának lehetőségei

IPPC Irányelv

Az Integrált Szennyezés-megelőzés és Csökkentésről szóló, 96/61/EC Tanácsi iránylevet (IPPC Direktíva) 1999. október 30-án kellett az Európai Unió valamennyi tagországának a hazai jogrendbe átültetnie.

A magyarországi EU jogharmonizációnak és az EU követelményeknek megfelelően az IPPC Irányelv a környezetvédelem általános szabályairól szóló, 1995. évi LIII. törvény módosítása és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait lefektető, 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet megalkotása révén épült be a magyar jogrendszerbe.

Az IPPC Irányelv kiemelkedő jelentőségű környezetvédelmi irányelv. Célja a környezetre jelentős hatással bíró tevékenységek olyan egységes engedélyezési rendszerének megteremtése, melynek eredményeként a szennyezés megelőzhető, és amennyiben ez nem lehetséges, a lehető legkisebb mértékűre csökkenthető a környezet egészének védelme céljából.

BAT

Az IPPC új, alapvető követelménye az Elérhető Legjobb Technika (BAT = Best Available Technique) bevezetése és alkalmazása. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák - beleértve a technológiát, tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást -, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából.

Fontos megjegyezni, hogy egy adott létesítmény esetében a BAT nem szükségszerűen az alkalmazható legkorszerűbb, hanem a gazdaságossági szempontból legésszerűbb, ugyanakkor a környezet védelmét megfelelő szinten biztosító technikákat/technológiákat jelenti. A meghatározás figyelembe veszi, hogy a környezet védelme érdekében tett intézkedések költségei ne legyenek irreálisan magasak. Ennek megfelelően a BAT ugyanazon ágazat létesítményeire például előírhat többféle technikát a szennyező-anyag kibocsátás mérséklésére, amely ugyanakkor az adott berendezés esetében az elérhető legjobb technológia. Amennyiben azonban a BAT alkalmazása nem elégséges a környezetvédelmi célállapot és a szennyezettségi határértékek betartásához, és a nemzeti vagy a nemzetközi környezetvédelmi előírások sérülnének, a BAT-nál szigorúbb intézkedések is megkövetelhetőek.

A hatóság egy konkrét technológia alkalmazását nem írja elő. A környezethasználónak kell bemutatnia és igazolnia, hogy az általa alkalmazott technika, technológia hogyan viszonyul a BAT követelményekhez.

"Nitrátdirektíva"

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről rendelkezik a 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet, az úgynevezett nitrátdirektíva. E rendelet 1. számú melléklete írja elő a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályait a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében.

Mennyiségi korlátozás: Mezőgazdasági területre éves szinten szerves trágyával kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által közvetlenül kijuttatott, továbbá a szennyvizekkel és szennyvíziszapokkal kijuttatott mennyiséget is.

Trágyázási tilalmi időszakok: Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között.
Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya - így trágyalé, hígtrágya, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya - betakarítás után nem juttatható ki szántóterületre, amennyiben oda az adott évben nem kerül újabb kultúra. Ha megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül még a területre, fenti anyagok használhatóak, de a trágyázás és a vetés közötti időszaknak rövidnek kell lennie (legfeljebb 14 nap).

A jogszabályok betartásának lehetőségei

Megfelelő mennyiségű közeli földterület híján ez elméletileg is csak a trágyakezelés intenzifikálásával, külső energiaforrás bevonásával képzelhető el, ami költségtöbbletként fog jelentkezni a sertéságazatban. A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy a sertéstartó telepek túlnyomó többsége hígtrágyás tartással dolgozik, a hígtrágya pedig a környezetrombolásnak (talaj- és talajvízszennyezés) nagyobb kockázatát rejti magában az almostrágyánál.

A hígtrágya termőföldön történő kiöntözését elsősorban a nitrogéntartalom limitálja. Következésképpen a hígtrágyás sertéstartást megvalósító gazdaságok számára elvileg három lehetőség adódik a környezetvédelmi norma betartására:

Az öntözési terület növelése

Az öntözési terület növelésének több akadálya lehet:

  • Az állattartó telep tulajdonosa nem rendelkezik földdel, tehát a hígtrágya kiöntözéséhez területet kell bérelnie. Ez esetben a kiöntözési terület növelése többletköltséggel jár - ha egyáltalán fellelhető a közelben olyan földterület, amelyet bérbe ad tulajdonosa hígtrágya kiöntözés céljára.
  • Ha a tulajdonos rendelkezik elegendő földdel, akkor is többletköltséget jelent a hígtrágya elszállítása távolabb eső területekre.

Az üzemméret csökkentése

Az üzemméret illetve az állatlétszám csökkentése az állandó költségek miatt ökonómiai szempontból általában nem előnyös.

A hígtrágya kezelése

A norma betartásának gazdaságos módja a hígtrágya nitrogéntartalmának csökkentése. A kezelés során a nitrogéntartalom a rendelkezésre álló terület függvényében csökkenthető.

A kezelés további előnye, hogy a keletkező anyagok a nyers hígtrágyához képest könnyebben kezelhetők, olcsóbban szállíthatók és olcsóbban juttathatók ki a földterületre.